NUMIZMATIKA a fémpénzek és bankjegyek képeivel

I.(Szent) István (997-1000 fejedelem, 1000-1038 király)

A magyar államalapítás környékének idején kisebb részben külföldi pénzeket (bizánci, német, cseh verésű), nagyobb részben pedig állatpénzt (tinót) használtak.

A magyar pénzverés kezdetét első királyunknak köszönhetjük, aki a veretett ezüst dénárjaival fő forgalmi pénzzé tette az első magyar pénzeket.

1020 körül vert ezüstdénárja

Uralkodása elején vert, Lancea Regis dénárja

Előlapján a LANCEA REGIS (a király lándzsája) körirat látható. Középen a zászlóval díszített lándzsát tartó kéz, az államalapító hatalmi szimbólumát jelképezi.

Hátlapján a REGIA CIVITAS (királyi város) körirat (utal a verés színhelyére, Esztergomra, mert itt volt a XIII. sz. elejéig az ország egyetlen pénzverdéje). A középen stilizált templom, az akkori Nyugat-Európai templomábrázolás és a honfoglalás körüli magyar ötvösművészet stílusjegyeivel érzékelteti első királyunknak a pogányság megtérítése és az egyház kiépítése terén elért eredményeit.

Átlagsúlya: 1,3 g

Átmérője: 22 mm körüli.